A csapvíz veszélye a csecsemőkre    Békési Zsuzsa (műsorvezető): ― Egyébként a csecsemő külön kategória. Nem tekinthető kis felnőttnek, de még kisgyereknek sem. Czinner Antal, Heim Pál Gyermekkórház tudományos igazgatója.

Czinner Antal (igazgató, Heim Pál Gyermekkórház): ― Ez egy olyan axióma, amit mindig elmondunk különböző fórumokon, hogy a csecsemők szervezete fejlődik, fejlődik az immunrendszerük, ugyanígy fejlődik a vese érettsége, tehát rengeteg dolog változik egy fiatal csecsemőben, ami nem ugyanolyan, mint egy nagyobb gyerekben, és különösen nem ugyanolyan mint egy felnőttben. Műsorvezető: ― A felnőttek testtömegének, testsúlyának 60 százaléka víz. A csecsemőknél ez több. Czinner Antal: ― A csecsemőknél mondjuk átlagban azt lehet mondani, hogy 80 százalékban egy újszülöttnek, egy koraszülöttnek még magasabb a víztartalma, akár 90 százalék is lehet. Műsorvezető: ― Tehát akkor mondhatom, hogy annyit kell innia egy kisbabának, mint hogyha mi felnőttként napi 12 liter vizet innánk? Czinner Antal: ― Ez pontosan így van, és ez abból adódik, amiről itt az előbb beszéltünk, hogy a vese működése éretlen, nyilvánvalóan csak nagyobb folyadék mennyiséggel tudja a szervezetből eltávolítani azt a salakanyagot, amit mi már egy érett vese mellett kisebb folyadék mennyiséggel is képesek leszünk. Műsorvezető: ― A csecsemő veséje egy éves korára éri el azt a fejlettségi szintet, hogy egyáltalán ki tudja szűrni a vízből, fel tudja dolgozni azokat az ásványi anyagokat, ami benne van. Mi lesz azzal, ami bejut a csecsemő szervezetébe, és nem tudja feldolgozni? Czinner Antal: ― Teljesen egyértelműen nem hagyja el a csecsemő szervezetét, és lerakódik. Egy szűrőre gondoljunk. A szűrő szűrőfunkciója gyenge, nyilvánvalóan a szárő előtt maradnak azok az ásványi anyagok, benn a szervezetben, amik nem előnyösek. Ugye a csapvíznek, Magyarország ivóvizeinek magas az arzén tartalma, helyenként magas a nitrit-nitrát tartalma, magas a nátrium-klorid tartalma, mindez bennmarad a csecsemő szervezetében, és a legkülönbözőbb biológiai mellékhatásokat okozhatja, különböző vesebetegségektől, vérképzőrendszeri betegségekig, adott esetben magas vérnyomásig. Műsorvezető: ― Professzor úr, én kétlem, hogy valaki a csapból táplálná a csecsemőjét, tehát olyan vizet adna, ami kifolyik a csapból. Ugye, hogyha tápszert készítenek a mamák, ha teát, használják a csapvizet is, forralás útján. Czinner Antal: ― Azért forralják nyilvánvalóan a csapvizet, hogy annak a baktériumkoncentrációja minél alacsonyabb legyen, tehát, hogy elölje, sterillé tegye azt a folyadékot. Ugyanakkor ez a folyadék a forralás, párologtatás miatt ásványi anyagban dúsul, tehát még több kálciumot, nátriumot, magnéziumot fog tartalmazni, mint az eredeti csapvíz, ami a csapból folyik. Nem beszélve arról, hogy azért a csapvizeink, a vezetékes vizeink többé kevésbé megfelelőek, de azért néha előfordulnak olyan fertőzések, mint a közelmúltban is volt néhány Magyarországon. Műsorvezető: ― Vagyis okozott már betegséget, akár csecsemőhalált is a fertőzött csapvíz. Czinner Antal: ― Részben okozhat minden további nélkül a fertőzött csapvíz olyan megbetegedést, ami hasmenéssel, hányással jár, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a kútvizek még egy más kategóriába tartozó vízcsoportunk. Műsorvezető: ― Tehát van a vezetékes ivóvíz és a kútvíz. Tanyákra gondoljunk, vagy félreeső településekre. Czinner Antal: ― Így van. Ezeknek adott esetben a nitrit-nitrát tartalma olyan magas lehet, hogy ez még vérképző rendszeri betegséget is képes okozni, és adott esetben akár halálos kórkép is lehet. Kossuth Rádió / Reggeli Krónika, 2004. december 7. [08:47]